|
Otthon
19.rész So Close
Otthon
19. rész
- Figyelem, figyelem kedves utasaink megérkeztünk Tokyoba, köszönjük, hogy minket választottak. Odakint 16 celziuszfok van és esős az idő kérjük öltözzenek fel jól. Megkezdjük a leszállást.
- Bla bla bla. - gondolta Yumika majd bekapcsolta az övét és elnyomta a cigiét és felkészült a leszállásra. -A légikisérők már egyébként is az idegeimen táncoltak, az örökös: parancsol valamit a kisasszony szöveggel. A mögöttem lévő kisgyerek meg képtelen befogni, mégis, hogy a picsába neveli ezt az anyja. na minegy, ma még pihenés, holnap jön a hülye öcsém, holnap után pedig már fellépés, sajtótájékotató, 3 riport... elég szoros ez az időbeosztás, na mindegy, kibírom.
A repülőgép leszállt. Hosszú szinte véget nem érő várakozás volt ez Yummika számára.A biztonságiak még autógrammot is kértek tőle, majd végre valahára megszerezte a csomagjait, és megpillantotta testvére vörös haját a kijárat előtt.
- Te? - szólalt meg.
- Egy szia is megtette volna. - üdvözölte Ichigo.
- Hogy-hogy te jöttél,csak holnap kellett volna találkoznunk.
- ja csak Jack nem ért rá, és nekünk úgyis van megbeszélnivalónk.
- Kibírtam volna holnapig.
-Szálj be. - utasított Ichigo, a testvérét.
- Inkább taxival megyek.
- Sajnálom, de ez most nem egy választható dolog. A csomagjaid a kocsiban vannak.
- Hát jó, előbb vagy utóbb úgyis túl kell esni ezen a beszélgetésen. - Yummika beszállt az autóba, Ichigo pedig a vezető ülésre ült, beindította az autót és elindultak.
- Mond csak teljessen meggyógyultál? - kérdezte Ichigo.
- Ebből nem lehet meggyógyulni csak leállni.
- Értem.
- De igen, leálltam.
- Helyes. Ebben az esetben már józanul gondolkodsz.
- Nem éppen...
- Igaz. De azért kérdezhetek valamit?
- Hm? - lepődött meg Yummika Ichigon.
- Megbántad?
- Azt hogy lefeküdtünk? nem voltál rossz.
- Hülye. Nem erre gondoltam, hanem Nabira, hogy ráment a barátságotok?
-Őszintén. Inkább a pszihológusom volt mint a barátom, és téged is ügyessen manipulált. Olyan voltál mellette mint egy jólnevelt papucs.
Ichigo a fékre lépett.
- Ezt mégis, hogy képzeled te idióta?! A forgalom kellős közepén?
- Nabi most is a barátnőm...
Yummika elhallgatott, nem szólt egy szót sem. A nyomasztócsend tapintható volt a járműben. Yummika nyelt egyett majd kiszállt a kocsiból a forgalom kellős közepén,és a járdára sietett és egyszerű járókelő ként eltünt a tömegben. Ichigo hiába kereste, nem találta.Úgyhogy haza kocsiázott. Közben kavarogtak a godolatok a fejében. Mi az hogy Nabi manipulálta, csak kihasználta volna, nem is kellet neki igazán nem is szerette? Talán csak arra kellett neki, hogy Yummika közelében legyen? De biztossan szerette, miért ne szerette volna, azok a dolgok nem lehettek hazugságok...
-Ichigo. - szólította meg valaki a lépcsőházban. Ichi felnézett.
- Hachi? csak enyitt tudott mondani. A lányon nem volt más csak egy törölköző.
- Kizártam magam... - vörösödött el Hachi. Ichi is vörös volt.
- Gyere. - beengedte a lakásba.
- Itt van Hanna multkori cucca. Vedd fel így csak nem lehetsz.
- Köszönöm. - mondta Hachi Ichigo pedig elfordult ameddig a lány felöltözött.
-De mégis hogy sikerült így kizárni magad?
- Hát... - dünnyögte Hachi. - Igazából pár hülye gyerek ütötte az ajtót én meg kimentem, hogy rájuk szóljak és hát az ajtó bezáródott... a többit már tudod.
- Igen...
- Hazavitted a tesód.
- Hazament magától csak a cuccait hagyta a kocsimban.
- Értem.
- De lehet, hogy ráébresztett valamire.
- Mire?
- Hogy Nabi nem is szeret....
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
