So Close
  Szerelem? Sex?
16. rész

Kell nekem állandóan olyan fickókat kifogni akik magasrol leszarnak. - örlődött magában Saebee miközben elhagyta a termet. Nem szól senkinek. Nem akarta elrontani a többiek estélyét. Búskomoran kiment az utcára, és megindult hazafelé. Egyszer csak egy alak szólíotta meg az egyik kocsiból:
- Saebee.
 A férfi hangja ismerős  volt Saebeenek.
- Keiji?!
-Hogy-hogy ilyen korán? Még egy óra sincs.
- Semmi közöd hozzá. Egyépként meg tudnod kellene.
- Ezt hogy érted?
- Ichigoval voltam itt. Gondolom innentől már kitalálod.
- Sajnos fogalmam sincs miről beszélsz.
- Akkor meg hagyj békén. - mondta majd sebes léptekkel megindult, hogy minnél távolabb kerüljön az autótól, de Keiji követte.
- Gyere hazaviszlek.
- Még csak az kéne.
- Ne legyél makacs. Egyépként is tönkre megy a szandid.
 Saebee a lábára nézett.
- És a lábam is megfájdul. Úgyhogy megengedem, hogy elvigyél.
- Enyém a megtiszteltetés kisasszony.
- Leüsselek?
- Csak ülj be. - Saebee szó nélkül beült a kocsiba.


Eközben a javában folyt a BullFuck buli. Iwako a szokásosnál egz kicsitr jobban felöntött a garatra, egyre inkább kezdett hasonlítani a báttyára, és úgy döntött kikezd Akirával:
-  Héj, héj! Akira meg vöröske! - ment oda hozzájuk vigyorogva Iwako.
- Szia Iwako.
- Bemutathatok nektek valakit? - kérdezte Iwako.
- Persze.
- Ez itt Pipő! - emelte fel a plüsstyúkot.
- Ez...
- Ez egy tyúk. - nyögte ki Hanna.
- Á a vöröske a Harvardra járt éljen látod Pipő! - mosolygott a tyúkra.
- Akira ettől a tyúktól kiráz a hideg. Olyan mintha utálna.
- A plüss?
- Igen. Nézd a szemeit. - Akira közelebről megnézte a tyúkot.
- TeCCCCik? HÁh? - kérdezte sejpessen Iwako.
- Igen. Aranyos állat. - mondta neki mosolyogva Akira. Majd Hanna fülébe súgta. - Ezt tuti megszállta az ördög. Olyan ölős tekintete van.
- He? Ti mit sus- sus- sutyorogtok? -néyett rájuk kérdőn Iwako.
- Á csak azt, hogy későre jár és jó lenne már elmenni.
- Ne má! Mégcsak most kezdődik a parti! Gyertek és igyatok velem egy felest!
- " Le se tagadhatná, hogy Jack a bátya."  Iwako, már késő van mi megyünk.  - mondta Akira.
- De csörögj rám szivi! - ordított utánna a lány.
Akira és Hanna taxit hívtak és hazaindultak.
- Nem semmi, ahogy rádindult Iwako. - jegyezte meg Hanna.
- Rám volt indulva.
- Hát enyhén.
- Nem érzékeltem.
- Persze, persze.
- Csak nem féltékeny vagy? - húzta fel a szemöldökét Akira.
- Közöd?
- Tehát igen.
- Nem, nem az...
- Akkor meg mi a baj?
- A BullFuck.
- A BullFuck?! - nézett rá meglepve.
- Igen az. - Hanna kinézett a taxi ablakán.
- Miért mi a baj vele?
- Túl jók.
- Hm?
- A klippjük, a fellépésük, minden. A nyomukba se érünk. Lehet, hogy jobb lenne ha visszamennék Nagasakira.
- Mióta vagy ilyen pesszimista?
- Ez realizmus nem pesszimizmus.
- Tehát nem tartasz minket elég jónak? Azt hiszed csak te vagy jó? - kérdezte Akira kissé mérgessen.
- Mi?! Ezt meg honnan a kórságból szeded?
- Hát te vagy olyan jó mint Yummika, csak másfajta a hangod. Valószínűsíthető ezek szerint, hogy velünk nem vagy megelégedve.
- Idióta! - förmedt rá Hanna.- Hogy a fenébe gondolsz ilzesmit. Végre hazaértünk! - Hanna kipattant a taxiból Akira utánna.
- Hé fizetni ki fog? - ordított utánnuk a taxis. Akira visszament és a kezébe nyomta a pénzt majd Hanna után rohat. A harmadik emeleti lépcsőfordulóba el is kapta és egyenessen a szájára helyezte a száját úgy, hogy még véletlenül se szólaljon meg és átölelte és addig nem engedte el ameddig le nem nyugodott, és abba nem hagyta a kapálozást.
- Remélem ilyen és ehhez hasonló hülyeségek elkerüli majd az okos kis fejed...
- Nem tehetek róla, ne mond, hogy a BullFuck nem jobb nállunk.
- Nem mondom. De azt sem, hogy jobb is marad. - nyugtatta meg a lányt egy csapásra Akira és átölelte. Hanna lassan felemelte a tekintetét és lágyan megcsókolta. Majd szó nélkül az ötödik emeleti lakás felé vették az irányt.
- Ichi ma nem jön haza igaz? - kérdezte Hana.
- A látottak alapján nem.
- Akkor, nyisd ki. - Akira kinyitotta. Hanna bement előre. akira bezárta az ajtót. A következő pillanatban már arra eszmélt, hogy Hanna egyik keze a mellkasára tapadt a másik pedig lassan gombolni kezdte az ingjét. Akira fél percre lefagyott. Csak állt ott mint egy darab fa, és azon kapta magát hogy az ingje már a földön van. Lassan elkezdte levenni ő is Hanna blúzát. A művelet elvégzése után egyenessen Akira szobája felé vették az irányt. Egy villany sem égett, az addig az ágyon pihenő ruhadarabok egyszercsak a földön találták magukat, és ez nem csak azokkal a darabokkal történt meg...


Eközben Saebeet is hazavitte Keiji. Saebee kis ideig Keiji kocsijában ült.
- Nem szállsz ki?
- Nem jösz be? - nézett rá Saebee nagy szemekkel. Keiji egy kicsit meglepődött a kijelentésen.
- Tudod, nem hiszem, hogy nagy dicsőség lenne számomra ha megdöntenék egy csalódott lányt. És mind a ketten tudjuk, hogy ha felmennék megtörténne.
- A múltkor még nem volt kifogásod ellene. - fordult el Saebee. Majd kiszállt a kocsiból.
- A múltkor még nem voltál a barátom és nem ismertelek. - Keiji ezt olyan halkan mondta, hogy Saebbe semmit sem hallot belőle.