Masato ment Mima pedig sző nélkül követte, nem is tudott megszólalni, furcsamód egy gomboc volt a torkában, akart is kérdezni meg nem is, mert félt a tanárúr válaszától. az iskola olyan részére vezette ahol addig még nem járt, Mima kezdett félni hogy a tanárúr esetleg meg akarja erőszakolni, de aztán arra gondolt hogy a tanárurnak van barátnője és az elméletbe tökéletessen elég kell hogy legyen neki, de mi van ha csak elméletbe...
-Mima.
- Hm?
-Készülj fel rá, hogy amit itt látsz az nem lesz mindennapos.
- Uram magaszerint ha valakinek képessége van az mindennapos?
- Most nem erre gondoltam... - a tanárúr rátette a kezét az előtük lévő falra, ami egyszercsak lesüljedt.
- "nagy cucc, sülyjedő fal..." - gondolta Mima és Masato utánna ment. A következő pillanatban egy furcsa szörny rohant neki, pontosavvan csak rohant volna, de a szörny nyakára erősített nyakörvnek köszönhetően.
- Jézusom... - ijedt meg Mima.
- Felismered ezt a szörnyet?
- nem igazán, de mintha láttam már volna hasonlót.
- Tehát? - nézett Mimára kérdőn a tanár.
- tehát... ő itt az nén elképzelésem szerint Hitogorosi, bár nem vagyok benne biztos...
- Felvilágosítanál mi az mivel erről a szörnycsoportról még nem hallotam.
- Persze ... nos a Hitogorosi egy olyan fajta szörny aki a más mgikus lényeket falja fel, de ami elsősorban az olyan embergyilkoló halálisteneket akarja megölni, akik el akarják veszíteni az erejük, tehát nem az olyan halálisteneket mint Miyu, aki csak a lelkeken segít, hanem az olyanokat akarja megölni mint... - Mimának majdnem kicsuszott a száján valami de úgy döntött bölcsebb ha halgat.
- Értem, és mond csak hol találkoztál ilyen lényel?
- ŐŐŐŐ....a..... izzé.... a ... may street-en - :D- "Ezt nem fogja bevenni..."
- A May street-en?
- Igen.... -mondta Kissé zavartan..- "Talán mégis beveszi?"
- Na ne rögögtess kislány... hanem öld meg mostezt a hitohorosihit - Masato levette a szörnyről a pórázt , a szörnt pedig rögtön Mimára támadt, aki csak kinyújtotta a kezét és felrobbantotta a szörnyet:
- Ez a leggyengébik fajtából volt, még beszélni sem tudott...
- Remek nem csalódtam benned...
- Ettől gondolta hogy megijedek?
- nem... nem ettől... - mondta Mashato majd egy nagyot nyelt.
- Mi a baj tanárúr?
- tudnom kell hogy biztossan akarod e látni amit mutatni fogok....
- igen, biztos vagyok benne.... - mondta határozottan.
- Akkor kövess. - a tanárúr ismét rátette a kezét egy falra ami ismét elmozdult és mögötte egy hossszú lefelévezető folyosó volt.


 
Ameddig a tanárúr és Mima lefelé mennek ami egy hosszú folyamat, érkezzenek a napi Happy percek ezúttal Miyu tolmácsolásában:
- Üdvözlök mindenkit. A nevem Miyu. a mai nap arról fogok beszélni hogyan kell meghódítani egy pasit:

1. legyünk titokzatossak
2. Hordjunk testhez simuló ruhat ami nem túl sokat és nem is túl keveset takar
3. Figyeljünk rá, stb....

A fiú megtartása már egyszerűb... vagyis számomra... csak egy szabálya van:

1. Hordjunk minnél kissebb ruhát :D

 
 
És most vissza az eredeti storyhoz.
Végre odaértek a  folyosó végére.
- Mima ez az utolsó alkalom hogy visszafordulj.
- De én látni akarom... - mondta Mima.- hogyha a tanárúr azt akarná hogy ne lássam meg amit akar mutatni akkor bele sem kezdett volna az egészbe...
- Én akarom hogy lássad, de abban nem vagyok biztos hogy te is látni akarod...
- Tanárúr... kezd megijeszteni... legyen szíves mondja el .
- Inkább megmutatom. - Masato kinyit egy ajtót, ami mögött négy szoba van. az egyik szobából egy ismerős hang fájdalmas ordítása szűrődött ki. Mima azonnal felismerte azt, és odarohant az ajtóhoz. Ki akarta nyitni, de Masato megfogta a kezét.
- Tanárúr az istenért engegyen be Leonard van odabenn. - mondta Mima már szinte ordítva.
- Rendben de akkor vonj magadköré  egy erőmezőt, világos?
-Rendben de engedjen már el....
- Mima... figyej.. - kezdte el Masato, közben ordítás hallatszott bentröl.
- Leonard... - probált kibújni Mima Masato kezéből.
- mima elöbb halgass végig,akit te leonardnak hívsz, már egy hónapja van itt én hoztam ide a legnagyobb titoktartással és izzé....  ha egy halálisten el akarja veszíteni az erejét az egy nagyon fájdalmas folyamat, ki kell engednie minden benne lévő energiát és ahogy kiengedi az energia megpróbál visszamenni a testébe és ez nagyon fájdalmas folyamat, ha bemész te is veszéyben lehetsz.
- Nem érdekel engedjen...
- Mima nyugodj egy kicsit meg, amit bent fogsz látni nem életed legszebb látványa az életednek...
- de engedjen már el....
- Mima, at mondtam nyugodj meg. - mondta Masato inmár szigorúbban.- azt akarod hogy a barátod igy lásson?
- nem ... de.... kérem szépen... jó, megnyugodtam egy kicsit, de most engedjen be... be akarok menni... - mondta mima teljesen nyugodtan.
- Rendben... de segítek majd fentartani az erőteret hogy nyugodtan beszélgessetek... - mondta masato és ő maga nyitotta ki az ajtót.Mima azonnal berohant, egy hosszú haju férfit látott , aki teljesen véres volt, és már alig ált a lábán:

- leonard... - szolalt meg Mima kissé megijedve.

- Mima... mi... mit keresel itt? Neked nem szabadna.... - nyögte Leonard majd összeesett. Mima azonnal odarohant és az megpróbálta felébreszteni, és sikerült is neki :

- miért csinálod ezt te idióta? - kérdezte tőle sírva Mima.

- Mert meg... megkértél rá....

- én nem kértelek ilyesmire.

- de...de igen, azt mondtad, nem tudsz egy olyan férfit sze, szeretni, akinek ilyen ereje van.

- De én nem akarom hogy miattam szenvegy. - mondta Mima és átölelte.

- Amit miattad, és érted csinálok, az sohasem szenvedés... - mondta leonard, és ő is átölelte ezután nem mondott egyikőjük sem semmit csak átölelve ültek. Masato sem szólalt meg, csa mikor már nehezéreesett fenntartani az erőmezőt:

- Gyerekek abba kellene hagyni.

- De tanárúr...öm... Leonard, nem kell végigcsinálnod ha nem akarod.

- Belekzedtem, mostmár be is fejezem... Nem is fáj mostmár, hogy tudom örülsz neki, és egyépként sem vészes. -mondta mosolyogva Leonard.
- biztos?
- Biztos! De most jobb ha mész.
- Holnap jövök. Ugye holnap is jöhetek tanárúr?

- Persze, jöhetsz de előtte szólj nekem, hogy  ne essen bántódásod.

- rendben. Szia leonard. - mondta mima és nyomott egy csókot leonard szájjára, majd kirohant a szobából.

- miért hazudtál neki halálisten? - kérdezte Masato. - a sebeid szinte  halálossak....

- Magának lenne szíve megbántani őt.. jobb ha nem tudja menyire fáj, minthogy éjel nappal sirjon.... - mondta Leonard. A tanárúr leengette a védőmezőt, és a halálisten szenvedése ismét elkezdődött.