2003. december 24.-e. Egy 11 éves lány egyedül sétál a havas utcán. A hó az csak úgy dől az égből rá a lánynak fehéren fénylő hajára. A hótól még fehétrabbnak tűnik a haja főleg, hogy vörös szeme van. A lányt nem szereti senki. A keze vértől vöröslik, és a szemében látni a gyilkos ösztönt. Egyszer csak egy sikátorban lát egy csapat 16-17 éves körüli fiúkat. Őt nagyon nem érdekli, de a fiúkat annál inkább egy kislány.

- Hé! Csini baba! - szól oda az egyik fiú. - Hol hagytad a családodat? - a lány nem szól egy szóta és és nem is néz a fiúra, csak áll egyhelyben. - Nem hallottad? - mondta ingerüéteben. - Hát, ha nem akarsz beszélni... - ment közelebb hozzá a fiú - akkor inkább cselekedjünk. - és már rá is vetette magát a lányra, de ekkor egy hatalamas tűzgolyó szállt a fiú felé aki megperzselődött a tűzben és a földön fetrengett, hogy eloltsa magát. A többi fiú ezért ideges lett és egyszerre támadtak a lányra. A lány előszörcsak kis tűzgömböket küldött a földre a fiúk felé, de őket ez nem érdekelte és lefogták a lányt. A lány erősen küzdött, hogy kiszabadítsa magát a fiúk karmai közül, de ő csak egy kislány volt. A fiúk már kezdték is, hogy lehúzzák a lány szoknyája alól a fehérneműt, de ekkor egy hang a hátuk mögül megszólalt.

- A helyetekben nem tenném... - szólt oda. Egy kicsit mélyebb hangú fiú volt az. Amikor hátra fordultak a fiúk az ismeretlen fiú előkapta a kardját és levágta az egyiknek a kezét. A többiek megijedtek tőle és elszaladtak. A fiú odament a lányhoz és megfogta a kezét. A fiú kb. egy fejjel magasabb volt, mint a lány. Fekete felálló haja volt, elől kis fehér csíkokkal. Fekete hosszú köpenyféleséget hordott. - Minden rendben van?

- Ühüm... - mondta kicsit zavarba jőve a lány.

- Hogy hívnak?

- Le... - a lány megnyalta a száját és mégegyszer nekikezdtett a nevének. - Lena... - hadarta el gyorsan.

- Szép név. - jegyezte meg a fiú kedves mosollyal, de aztán úgy tünt mintha észbe kapott volna és egyből lehervadt róla mosoly.

- És te? - kérdezte Lena szégyenlősen. - Téged hogy hívnak?

- Hiei... - mondta a fiú még mélyebben és eltűnt. Lena meglepődött és körülnézett hátha itt avn a közelben. Annyit látott hogy egy kis fekete alak hihetetlen sebeséggel szalad és ugrál házról házra egyre messzebbb tőle. Lena utoljára magában megismételte a fiú nevét és elindult egy csendes helyre ahol nem fázhat annyira és kipihenheti magát: "Hiei".