Ryoko mély álomban aludt, ahogy szinte mindenki az iskolában és otthon.
Egyedül egy ember volt talpon az épületben...mégpedig Masato-sensei, aki korán bejött, hogy összekészüljön az óráira.
De nem csak az órára való előkészületek miatt ment be. Amara megkérte őt, hogy hajnalban vizsgálja át a termeket, ezek az események után, hogy minden rendben van-e.
Ezt teljesítette is. Szépen benyitott minden terembe, és megnézte mindenki a helyén van-e....
Egyedül egy szobában volt gond...Ryokoék szobájából hiányzott Ryoko...
- JESZUS!!!!!!!! Lehet, hogy megint feltámadt éjszaka benne a gyilkolhatnék? - gondolta magában Masato, és becsukta az ajtót.
- Mind1, még gyorsan megnézem Kaiékat, utána intézkedem! -
Így is tett. Benyitott Kaiék szobájába, de előtte még gyorsan kitalálta, hogy felkelti őket, és segítségüket kéri a keresésben.
Felkapcsolta a villanyt és elüvöltötte magát. - SRCÁCOK AZONNAL ÉBRESZTŐ,NAGY BAJ VAN! -
Mindenki nyögve ébredezett az üvöltésre....minden hang fiú nyögés volt...de egy lány nyögés is hallatszott Kai ágya felől.
- Mivan Kai? Újabban hasbeszélőt játszol? - kérdezte Musashi -
- Mivan? Én nem adok ki lány hangokat...de várj csak...van itt a lábaimnál egy elég furcsa érzés mögöttem.
Hátrafordult...és Ryoko feküdt mellette félholt állapotban.
- URISTENNNNN!!!!!!!!!!!!!! Ryoko! Mit keresel itt? - ugrott ki Kai hirtelen az ágyból rémült arccal, takaróját fogva és maga elé téve.
- Miaz? Hol vagyok? Hány óra van? - éledezett Ryoko miközben Musashi vörös arccal nézett Kaira, aki minden egyes izzadságmirigyéből izzadt és majdnem áradatot okozott a szobában...már ha tudott volna...mert Musashi dühében sikeresen felgyujtotta a szőnyeget...
Eközben Ryoko feléledt - BASSZUS!!!!!!! KAI MELLETTED ALUDTAM??????? O_O -
Nézett Ryoko Kaira dülledt szemekkel.
- Én azt hittem Mima vagy, vagy Musashi!
- Hát bocsikah, de amint látod Kai vagyok, nem Musashi....-
- Khm, khm...- jelezte Masato, hogy ott van éppen az ajtóban.
- I-ig-igen Masato-sensei? - kérdezték egyszerre négyen a tanárurat.
- Nos, úgy vélem, hogy még nem történt önök közt semmi....de ha még egy ilyenen kapom önöket, megyünk Amarahoz.Értettük egymást? -
- Tisztán tanár úr! - vágták magukat haptákba.
- Egyébként Ryoko, hogy kerültél ide? Ha szabad tudnom...-
-Hát az egy hosszú történet tanár úr, de lényege az, hogy én sem tudtam, hogy itt vagyok...-
- Értem...na megyek, akkor nincs gond srácok, aludhattok tovább. Ryoko...azért csak finoman Musashival. - kacsintott jobb szemével Masato rájuk, majd kiment a szobából.
- Huuuuuuuuuuuuuuu....de nagy szerencsénk van, hogy nem gyilkolt meg minket. - sóhajtott fel Kai.
- Na igen, jó nagy szerencse. - jegyezte meg Kazuma is, akinek ma reggel ez volt az első mondata.
- Hát igen...de ezért még számolunk Ryoko és Kai...nah nem is, nem láthattad hova fekszel kicsim, és Kai ugysem szeret téged. UGYE???? - szólalt meg Musashi aki vérben forgó szemekkel nézett Kaira, aki a szemei fketeségében magát látta ahogy éppen elég...kicsit megrémült.
- Persze persze Musashi....nyugi! ^_^"
- Jajjjj neharagudj rám...azt hittem, hogy a saját szobámba megyek be...- mondta Ryoko, és odament Musasihoz, megölelte és megpuszilta.
- Jó jó nem haragszom. :)
- Egyébként elég meglepő volt, hogy Masato rátokacsintott. Nem? - gondolkozott Kai.
- Igen, tényleg elég érdekes. Tán mégis vannak érzései egy hatalmas sziklának. - reagált Musashi.
- Na viszont skacok, szeríntem aludjunk vissza. Még csak hajnali fél 5 van. - szólalt fel Kazuma.
- Szeríntem is alvás. - egyetértően bólogatott Kai.
Azzal leis feküdtek,és Musashi és Ryoko is egymás mellet elpirulva, majd Musashi átölelte Ryokot, utána mély álomba szenderültek.

Folytatása következni fog.